Karmán Tódor (Theodor von Karman) 1881-1963

Az apja, a kiváló pedagógus és művelődéspolitikus, Kármán Mór (1843-1915) által alapított Főgimnáziumban (ma Trefort utcai Gimnázium) érettségizett. A József Műegyetem hallgatójaként 1902-ben kapott gépészmérnöki oklevelet 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Németországba, a göttingeni egyetemre került. Itt alkotta meg kihajlási, majd az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét. Ezt a jelenséget a tudomány Kármán-féle örvénysornak nevezi. 1912-ben az aacheni Műegyetemen tanszékvezető professzorrá nevezték ki. Itteni munkáját félbeszakította az 1. világháború. A háború alatt Petórczy István és Zurovecz Vilmos repülőmérnökökkel együtt fejlesztette ki a világ első katonai helikopterét (PKZ helikopter). A háború utan visszatért Aachenbe, ahol 1930-ig dolgozott. Alapítója és vezetője volt az Aerodinamikai Intézetnek, amely rövid idő alatt a repüléstudomány kutatóközpontjává vált. Közben Pasadenában (USA) előadásokat tartott, 1930-ban ideköltözött, és a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott. 1936-ban rakétakutató csoportot alapított, amely 1944-ben Jet Propulsion Laboratory (sugárhajtás-laboratórium) néven önállósult. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáit. Megoldotta a hangsebességen túli repülés műszaki problemáit, a rakétatechnika egyik úttörőjének tekintik. 1951 -1961 elnöke volt a NATO Repülés-ügyi Kutató és Fejlesztő Intézetének (AGARD). 1962-ben avatták diszdoktorrá a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1963-ban kapta meg az Egyesült Államok elnökétől a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet, A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi nevet.